Zitakrónikák 6. rész - Apa csak egy van

A témához tartozó történet:
Izirider
42 055 karakter
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

v
vasas62
2024. október 8. 14:15
#26
Akár családi krónika.
1
Fluxus
2021. június 12. 19:43
#25
Nagyon élvezetes írások.
1
Pierre19
2019. augusztus 7. 22:00
#24
Magam is régi szerző vagyok, Izirider, de a te történeteidet - mindenekelőtt a Zitakrónikákat - csak csodálni tudom. Páratlan stílusod alapján még azon se lepődnék meg, ha itteni neved mögött egy valódi író rejtőzne.
1
legyenlegyen
2019. január 7. 13:08
#23
Részletes olvasmányos...gratulálok!
1
l
listike
2016. április 29. 10:42
#21
Tökéletes a sztori.
1
RAVETRAIN
2016. április 3. 21:57
#20
Bal01

Szerintem nézd ezt el egy világklasszis írónak🙂
Olvastad már a korábbi történeteit? Azok asszem aztán istenigazából kivannak bontva😀

Izirider

értem. Szerintem amúgy te tuti más stílusú novellákban is maradandót tudnál írni. Mély kreativitásod van hozzá, már mint úgy értem, hogy abszolút életszerű részletességgel bele tudod élni magad a történeteidbe.
1
Bal01
2016. április 3. 13:48
#19
Nagyon jól írsz, gratula. Engem egy zavar csak, hogy kb. 30e karakterben vezeted fel, hogy dugni fognak, majd amikor együtt néznek tv-t, amikor kezdene női a jó értelemben vett erotikus feszültség, akkor ezt hirtelen két mondattal eltöröd, és Zita máris szopja apja farkát. Jó lett volna ezt a részt kicsit jobban kibontani.
1
s
stee
2016. április 1. 18:25
#18
Nagyon jo!10/10
1
I
Ickx
2016. március 31. 18:22
#17
Hmm, már-már regény... 🙂

10p !
1
sunyilo
2016. március 30. 20:59
#16
Ez nagyon jó. Szépirodalomnak is elmenne, igaz, ott meg a széplelkek fikáznák hogy túl naturalisztikus...
1
f
feherfabia
2016. március 30. 06:35
#15
Kocsit vontatott,de azért jó!
1
Ulysses
2016. március 29. 19:12
#13
Bevallom, ezt az epizódot még nem olvastam, csak az első 3-4 részt. Mégis ide írom a hozzászólásomat, mert úgy látom, most ez az aktív.
Izirider érdeme, hogy jó a feszültségteremtésben. Ez pedig nagyon fontos az olvasó érdeklődésének, figyelmének fenntartásában. Jól rajzolta meg a szereplőket, nekem tetszettek a párbeszédei.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy nekem nem a családi a kedvenc témám, a szerző stílusa mégis lenyűgözött. A kritikus felem mindig szólt, mikor a túlzó jelzőket használta, de be kellett látnom, hogy nagyon is illettek a nem hétköznapi történethez. Legnagyobb érdemének azt tartom, hogy emberekről ír, akik éreznek, lángolnak, vágynak, "elfojtanak", bűnbe esnek. Talán pont ettől elevenek a figurái?
Nah, megiszok még egy sört, aztán elolvasom ezt a részt is.😉
1
cvirag
2016. március 29. 18:54
#12
Ugye lesz benn csavar, ugye lesz benn csavar még!? Pszichológiai. Imádom.
1
magus022
2016. március 29. 17:59
#11
félre ne értsd, egyáltalán nem leszólni akartalak, tényleg nagyon jól írsz, és most irodalmi, nem pedig erotikus értelemben elemeztem az alkotásod. csak biztatni tudlak a folytatásra 🙂 egyszerűen én személy szerint nem kedvelem az ilyesfajta történetmesélést, ennyi. szóval hajrá hajrá, várom a folytatást
1
Izirider
2016. március 29. 17:33
#10
Először is, köszönöm a sok dicsérő szót. Jól esik ezt olvasni, és tulajdonképpen, ha nektek nem tetszene ennyire, valószínűleg már a második résznél véget ért volna a sorozat. Szóval nagyon köszönöm. 🙂 Néhány kommentre reagálnék.

magus022: a mellékszereplők előtérbe helyezése és a két főszereplő hátrébb tolása sejtettem, hogy nem fog mindenkinek bejönni, de ennek volt egy célja, ami a következő "részben" fog részben érvényesülni. Azt viszont megígérhetem, hogy a Zitakrónikák 7-ben már újra Zita és Levente lesznek a főszereplők, és eztán a terveim szerint már nem is lesz se szereplőváltás, se időugrás.
Valóban van az ötödik részben egy kisebb-nagyobb ellentmondás: a cselekménynek az első részben elmeséltek szerint nyár végén kellett volna játszódnia, nem május 1-jén, illetve Levente nem a kilencedik osztály végén, hanem az elején kattant rá Zitára. Ezt sajnos az hozta össze, hogy eredendően nem terveztem egynél több részt, de a második epizód megírása után sem gondoltam, hogy lesz még több. Így a szereplőket igazán csak a harmadik-negyedik rész tájékán dolgoztam ki. Akkor derült ki előttem, hogy az első részben kicsit elszámoltam magamat, és előbbre kellett hoznom bizonyos eseményeket. Mivel nincs lehetőség utólagos szerkesztésre, így benne maradt, szívesen kijavítanám (még Tolkien is kijavította a Gyűrűk urát a későbbi kiadásokban 😀 ), de hát nem lehet. Fogjuk rá, hogy Levente rosszul emlékszik. 😀 De mivel most már szigorú kronológiát vezetek, amiben a születésnapi dátumok, és minden más is benne van, plusz a szereplők életét is kidolgoztam, ilyen már nem fog előfordulni. (Ha van más ellentmondás is, szívesen veszem. Nekem csak ez tűnt fel, de ettől még maradhatott.)

RAVETRAINma: nem magamról írok, a szereplők mindegyike és a cselekmény nagyon nagy része abszolúte kitaláltak. De a történet nem minden eleme a fantázia szüleménye, van belemixelve némi valóság is. De azt már a fantáziádra bízom, hogy mi lehet valóságos és mi kitaláció. 😉
Ami az anya-lánya kapcsolatot illeti, nos... 😉
1
RAVETRAIN
2016. március 29. 15:58
#9
Még azt zárójelben megemlíteném, hogy szerintem neked az anya lánya lenne az igazi kihívás!
Huhh ember azt aztán olvasnám🙂
1
RAVETRAIN
2016. március 29. 15:48
#8
Amúgy gondolom te Zita öccse vagy, de komolyan mondom, ahogy például az apa szemszögéből is megírod, ugyanolyan élethű, hogy elhiszem azt is, hogy te az apa vagy. Ez elképesztő! Te egy zseni vagy! Ezt könyvben kiadhatnák, és milliomosnak kéne lenned.
Felmerül bennem a kérdés, hogy van némi valóságalapja is ezeknek a történeteknek?
1
RAVETRAIN
2016. március 29. 15:09
#7
Attttttyyaaa úúristen ember, te profi vagy!
Minden része zseniális volt. Én is remélem, hogy lesz anya fia beteljesedés is!!! Te tuti a lehető legjobban írnád meg!
Természetesen 10p
1