Ismerkedés 1. rész

Jó kezdés!

Ó, akkor ez mégiscsak jól sikerült, mert valójában ilyen érzetet akartam kelteni. Azt, hogy a nő egy „nagyvilági" valaki, aki nem gondol többre, mint egy egyéjszakás kalandra. 
A folytatásos történetek zöme pedig kicsit mind szappanopera, tehát a picit fentebbi hozzászólásodon is csak mosolyogtam.
Annak meg mindig örülök, ha van valaki akinek tetszik. 🙂 Köszi tibee72!

Tetszik. Érdekesen megírt történet.

Áh, azt kicsit méregből írtam. Ha finomítani akarok rajta, akkor ez lenne a szituáció: Országos havazás, hófúvás, akadozó tömegközlekedés. A pasi meglátja, amint a nő a villamossínekről próbál lerángatni egy magatehetetlennek tűnő embert. A váratlan találkozástól a férfi ledermed, a nőnek kell rápirítani, hogy segítsen. Még morog kicsit, hogy rajta sem segített senki, mikor szüksége lett volna rá. Aztán erőt vesz magán, és előkapja lovagias énjét. A segítségre szoruló emberről kiderül, hogy siket és cukorbeteg. A pasi pedig lenyűgözi a nőt, mivel ismeri a jelbeszédet, mert a családjában volt hallássérült ember. Máris van miről beszélgetniük, van közös feladat, amiben jobban megismerhetik egymást. A veszélyhelyzet elmúltával pedig adódik az újabb esély egy randira...

Jaj, dehogy bántottál meg! És nekem sincs ilyen szándékom.(Nem álltam neki ízekre szedni az előforduló néhány hiba miatt.) Csak hiányolom a sztoritokból az igazán meglepő fordulatot. Az a szembekötősdi remek játék, de így az első randin teljesen elvitte a valószerűtlenség irányába. Hiányoltam a vívódást a szereplőkből ( a pasinál még úgy ahogy megvan), amikor még nem biztosak abban, hogy a másik is ugyanazt a vonzódást érzi. Ez így inkább egy egyéjszakás kalandnál hihető, mikor egyértelmű a partnereknek, hogy csak szex lesz, nem kell bókolni egymásnak, nem kell udvarolni. 
Céloztam is rá, hogy a hiba valószínűleg az én készülékemben van, mert másra számítottam.

Mennyi jó ötlet! Szinte kedvem lenne megírni a kutyasétáltató éjjeliőr történetét, akit újra kell éleszteni. 

Megbántottalak?

Egy kicsit becsapva érzem magamat.  Hol a sztori? A mese. A varázslat. Mert ez így:
De kurva jól néz ki ez a nő! Bejön nekem ez a pasi. Dugjunk? Aha, dugjunk. És dugtak.
Mondjuk szerintem pont az a rész árulkodik valamiféle érzelemről, meg belső vívódásról, ahol a pasi még a pincérre is féltékeny lesz. Vártam volna valami érdekes párbeszédet, nem ezt a szokványos, sablonos két-mondatos bemutatkozást, mivel foglalkozol és hasonlók. Izgalmasnak találtam volna, ha tényleg rövid úton véget vetnek a randinak, és a véletlen ismét összehozza őket, valami más szituációban. Együtt mentenek ki a vízből és élesztenek újra egy kutyasétáltó éjjeliőrt, vagy a bicikliző pasit elüti a nő Ópusztaszeren.
Vagy a másodállásban pizzafutárként dolgozó pasi beleütközik a csajba a lépcsőházban. Vagy összefutnak egy kiállításon, koncerten, az emlegetett közös ismerős, azaz Szilvi harmadunokaöccsének bármicvóján.
Áh, bocs. Ez nem az én sztorim, ha nektek tetszett és izgalmas volt, akkor jó ez így.

Egy nap 2 tükörtörténet. Más és más, de nem rossz. Érdekes és tetszik. 
Kíváncsi vagyok hova fejlödik.

Tulajdonképpen nem rossz, kár hogy sok benne a hiba. Még valami: A pincérnek az a dolga, hogy ott legyen, kiszolgáljon, udvarias és barátságos legyen. Ettől még nem nyálas ficsúr és nem bájgúnár. Ezekkel a megnyilatkozásokkal a pasas teljesen ellenszenvessé vált a számomra.