Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
Nem mertem megszólalni, pedig minjárt az első részben írtakkal meghódítottál. ÉN MÁTYÁSFÖLDÖN születtem 1946. április 20. napján. A privátba mindent részletesebben nagy öröm kíséretéében válaszolok. Amennyiben ha nem sajnálsz fecsegni egy olyan emberrel ki a szex terén tapasztalatlan és sok szempontból még tiszta maradt, pedig a 77. életévét taposom.
Szép lassan eltelik az év. 7,55 pontot sikerült összegyűjteni, 49 válaszadótól. 677 olvasták vagy csak véletlenül idekeveredtek. Két további részt (összesen 29 fejezetet) is elküldtem, előbb-utóbb majd csak felkerülnek. Ez bizony egy totális kudarc, különösen ahhoz képest, hogy ez egyike a leggondosabban megfogalmazott, legfordulatosabb történetemnek, noha nem most kezdtem el az írást. Ha az admin(ok) idejéből futja, előbb-utóbb felkerül az amlitet két rész is, s ezzel ezzel be is fejeztem a Tört-neten való publikálást. Nagyon is ideillőnek tartom a Quimby hires dalát: "Most múlik pontosan, Engedem hadd menjen, Szaladjon kifelé belőlem Gondoltam egyetlen, nem vagy itt jó helyen, nem vagy való nekem. Villámlik mennydörög, ez tényleg szerelem... "
Persze jó dolog saját örömömre írni, de a probléma az, hogy nagyon sok babramunkával jár. Nem ritkán felülbirálom önmagamat is. Nekem nagyon teszett az a gondolat, hogy miként lehet egy fiatalembert manipulálni. Hogyan reagál egy fiatalember, aki látszólag a szerencse fia, hiszen minden az ölébe hullik? De valóban erre vágyik? Van-e erkölcsi gát? Egyáltalán: kinek van igaza? Vagy csak részigazságok és korlátozott örömök léteznek?
Valami hasonlót akartam írni, mint "kaliban", de mire megfogalmaztam magamban addigra megelőzött. Arra gondoltam, hogy vannak verseskötetek is, amelyek nem fogynak el ekkora példányszámban. És arra, hogy ha fellépek az oldalra, halk horkolást hallok. A Fórumot elseje óta "Lolamackó" és "ikk....iiii" tartják lélegeztetőgépen. A többi történet alatt is kb. ugyanaz az egy tucatnyi olvasó kommentel. Minden visszaállt egyfajta alapjáratra. Vagyis nem feltétlenül a beküldött mű okozza a csekélyebb aktivitást, de nem tudom mi... Ezt a sztorit még véletlenül se hagyd félbe, mert jó. Ne legyél kishitű, megírtál egy történetet. Már többet tettél, mint sokan mások. Ez az oldal sokféle megközelítést elbír, és ne vesszen kárba a korszak ábrázolásához végzett munkád. Valahol már leírtam: a saját örömödre írj, te legyél elégedett a műveddel, az olvasók száma idővel csak növekedni tud. A pontozásban pár feltöltés után már kicsit belejátszhat az író iránti szimpátia is, azt nem tudod befolyásolni de amit megalkotsz azt igen. Aztán majd megy a maga útján.
Miriam! Ne add fel. A 627 olvasó az éppen 627-tel több annál, mint ha csak "fiókodban tartogatnád". Írj, mert szeretsz írni. Van amit jobban fogadnak az olvasók, van amit kevésbé, de ha nem publikálod akkor soha nem fogod megtudni. Fel a fejjel és ne hagyd félbe Ákoska és a bárisnyák történetét. 🤩
Köszi, Lolamackó, tkp te és Kaliban tartja bennem a lelket. Hogy mit látok? 627 olvasót, 7,45 értékű minősítést, 49 szavazatot és pár kommentet, azokat is régen. Oké, ez a valóság, és bizonyos értelemben még örülök is, hogy ez kiderült, tekintve, hogy én magam is arra vagyok kiváncsi, hogy milyen a fogadtatás. Nyilván én magam is próbálgatom a témákat és az ahhoz illő stílust. Azt látom, hogy igazából egyik se jön be. A Prütykölnék kisassszony mágikus éjszakája (ami nem nélkülözi a humort és az abszurditást) ugyanúgy az érdektelenség mocsarába hullott, mint épp most a "Hogyan lettem rabja egy átkozott boszorkánynak" , amivel bizonyára sikerült elérnem, hogy minden idők legalcsonyabb minősítását kapjam. Már küldtem is a egy levelet a webmesternek, amelyben kértem, hogy töröljék mind a két feltett részt.
Nem tudom, hogy te mit látsz, mert én azt látom, hogy elég jó a minősítés és olvasták is sokan, sőt naponta nőtt az olvasottsága. Ha új rész fölkerül, akkor újra visszalépnek az előzőekhez is és még magasabb lesz az olvasottsága. A komment szekció szabadságra ment. Drága Olvasók! Írjatok véleményt, mert különben Miriam nem tesz föl több részt!
Látom, amit látok: kifejezeten alacsony a minősítés, és nincs komment. Levontam a tanulságot: ujabb részek nem kerülnek fel. A történet érdeklődés hiánya miatt ezennel lezárult.
Ilyesfajta történeteket is szivesen olvasnék. Történetesen az én egyik felmenőmet, aki bakter volt, s jó messze a lakott bármely településtől, a bevonuló román csapatok egyszerűen megölték, s a nem túl sok holmiját elrabolták. Az egyik nagybácsimat, miután minden vagyonától megfosztották (egy mészkőégető gyára volt), és jobb híján kitanulta az ablakos mesterséget (háború után sok volt a kitört ablak), börtönbe zárták, tiltott iparüzésért. Konkrét levéltári feljegyzést olvastam arról, hogy egy asztaltárságot azért vittek el, és vertek meg kegyetlenül, mert szines likörök voltak az asztalon. Állítólag piros, fehér és zöld színűek, melyeket a csendőrség nacionalista provokációnak tekintett.
Jól sejted, hogy a szeku, hogy működött. Csak annyit említek, hogy 1960-ban vitték el estéről reggelre a református papunkat a falunkból akivel kellett volna konfirmáljak és csak 1964-ben került haza, azaz Szovátára, mert a felesége ott szolgált papként. Na erről ennyit. Örvendek a kitételednek.
Kiváncsifáncsi: én pedig arra lennék kiváncsi, hogy miként is történtek a dolgok Erdélyben (Tőlem ne várja senki sem, hogy Romániát írok). A Securitate bizonyára nem kesztűs kézzel bánt a neki nem tetszőkkel, s különösen nem a magyarokkal.
Kaliban: Nagyon jól érzed a problémát. A történelmi eseményeknek mindig két olvasata van. Minden események vannak elkövetői és áldozatai. Nem ritkán ezek a szerepek felcserélődnek. Nekünk, utódoknak az a feladatunk, hogy megértsük és helyén kezeljük a történetket. "A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés, s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. - mint ahogy józsef Attila írta.
Lolamackó: Igen, nagyon élvezem a kutatás. Talán még túl sok időt is töltök vele. Több szálat is kell mozgatni: magát idősödő nő - éretlen kamasz közti szerelmi szálat (amely egyáltal nem számít társadalmilag elfogadottnak); az adott történelmi környezetet (ide értve 56-ot valamint a titkosszolgálat fondorlatait); a történet lélektani részét (vagyis, hogy lehet egyik szerelemre emlékeztető kapcsolatból a másikba csöppenni); s nem utolsó sorban a nyilt erotikus elemeket (mert végülis erről szól ez a web-oldal).
Miként a történet eddigi részei, ez egyfajta szondázása az olvasói igényeknek. Szeretném tudni, hogy van-e, s ha igen mekkora az értő közönség.
56 megítélése, még ma is elég megosztó téma. Bátran nyúltál a témához, megfelelő mennyiségű erotikába csomagoltad a történelmi vonalat. Nekem nagyon tetszik. Kíváncsian várom, hogy alakul a továbbiakban Ákoska sorsa, illetve mi derül még ki a nagyfaterról.
Nem mertem megszólalni, pedig minjárt az első részben írtakkal meghódítottál. ÉN MÁTYÁSFÖLDÖN születtem 1946. április 20. napján. A privátba mindent részletesebben nagy öröm kíséretéében válaszolok. Amennyiben ha nem sajnálsz fecsegni egy olyan emberrel ki a szex terén tapasztalatlan és sok szempontból még tiszta maradt, pedig a 77. életévét taposom.
"Álmnoskat5"
"Álmoska5"
Ha az admin(ok) idejéből futja, előbb-utóbb felkerül az amlitet két rész is, s ezzel ezzel be is fejeztem a Tört-neten való publikálást. Nagyon is ideillőnek tartom a Quimby hires dalát:
"Most múlik pontosan,
Engedem hadd menjen,
Szaladjon kifelé belőlem
Gondoltam egyetlen,
nem vagy itt jó helyen,
nem vagy való nekem.
Villámlik mennydörög,
ez tényleg szerelem... "
Ezt a sztorit még véletlenül se hagyd félbe, mert jó. Ne legyél kishitű, megírtál egy történetet. Már többet tettél, mint sokan mások. Ez az oldal sokféle megközelítést elbír, és ne vesszen kárba a korszak ábrázolásához végzett munkád. Valahol már leírtam: a saját örömödre írj, te legyél elégedett a műveddel, az olvasók száma idővel csak növekedni tud. A pontozásban pár feltöltés után már kicsit belejátszhat az író iránti szimpátia is, azt nem tudod befolyásolni de amit megalkotsz azt igen.
Aztán majd megy a maga útján.
Azt látom, hogy igazából egyik se jön be. A Prütykölnék kisassszony mágikus éjszakája (ami nem nélkülözi a humort és az abszurditást) ugyanúgy az érdektelenség mocsarába hullott, mint épp most a "Hogyan lettem rabja egy átkozott boszorkánynak" , amivel bizonyára sikerült elérnem, hogy minden idők legalcsonyabb minősítását kapjam. Már küldtem is a egy levelet a webmesternek, amelyben kértem, hogy töröljék mind a két feltett részt.
Miként a történet eddigi részei, ez egyfajta szondázása az olvasói igényeknek. Szeretném tudni, hogy van-e, s ha igen mekkora az értő közönség.
Nem olvastam el, csak bele-bele, meg a pont-vesszőt figyeltem, de nagyon tetszik amit láttam a szövegből!