Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
Lugan kiszállt a terepjáróból. Nem hajtott le a keskeny aszfaltút szélére, ne maradjon keréknyom. Ma éjjel nem jár erre senki, csak ők. Vadászni jöttek. Lugan tudta: innen csak egyikük megy el ma éjjel. A másikat meg talán napok múlva találják meg. Az a másik Retter lesz, akit eddig a barátjának hitt. Retter hívta erre a vadászatra. Amikor elhangzott az invitálás, nagyobb társaságban voltak, és Lugan valami ürüggyel nemet mondott. Később, már négyszemközt, mégis belement. – Mi lenne, ha az első lövésig fegyvert cserélnénk? – kérdezte Lugan. Már egy ösvényen ballagtak. Hodlfényes éjszaka volt, köröskörül az erdő neszezett. Retter régóta szerette volna kipróbálni Lugan duplacsövűjét. Hát most itt az alkalom! Retter ment elől. Luganban még mindig hullámzott a fájdalom. Egy hete tudta meg, hogy barátja és vadásztársa nem is annyira az ő, mint inkább a felesége barátja. Lugan kihallgatta Esther egy telefonbeszélgetését. Éppen Retterrel beszélték meg a randevút. Lugan titokban követte a feleségét egy belvárosi kis szállodába. Látta Esthert bemenni, aztán jött Retter, ő is beóvakodott. Másfél óra múlva ismét külön jöttek ki. Később Lugan és a recepciós között egy nagyobb bankjegy cserélt gazdát, és a férj megtudta: amazok már hónapok óta jártak a szállóba. Most a sötétben előtte ment Retter. Lugan egy félreeső helyen, bokrok között megállt, kibiztosította a fegyvert. Látta, amikor Retter még a kocsi mellett megtöltötte. Retter észrevette, hogy barátja nem követi, megfordult, kérdezte volna, mi van? A holfdényben Lugan látta az arcát. Nem várta meg a kérdést: – Tudok rólad és Estherről – csak ennyit mondott. Retter arca eltorzult, mozdult volna - talán felemeli fegyverét, vagy menekülni próbál? Lugan ezt már nem tudta meg. Habozás nélkül mellbe lőtte barátját. Retter lehanyatlott. Lugan kivárt, majd óvatosan közelebb ment. Zseblámpája fényében látta: Retter azonnal meghalt. Zsebkendőt vett elő, letörölte egykori barátja fegyveréről a nyomait és ledobta a halott mellé. Visszavette a sajátját, azt is alaposan megtörölte. A holttest ott marad a bokrok között. Lugan sietett vissza a kocsihoz. Hűvös volt, főleg amikor meztelenre vetkőzött. Amije volt, mint levette, még a zoknit, az alsónadrágot is. Pedig ezek mind vadonatújak voltak, titokban vásárolta két várossal odább, és csak ma este viselte őket. Egy műanyag zsákba tette a holmikat, aminek az aljára már korábban rakott egy követ. A táskában volt egy komplett másik vadászöltözet, a régi, amit sokan láttak már rajta. Majd beült az autóba és elhajtott az erdő széléről. Negyedóra múlva a folyó hídjára ért. Csak egy pillanatra állt le, bedobta a zsákot, elnyelte a víz. Aztán ment tovább a másik vadászterületre, ahol korábban bejelentette, hogy ma éjjel vadászni fog, egyedül. Ki tudhatná, hogy kis késéssel ért oda? Ha szerencséje lesz, még ejt is valami zsákmányt. Alibinek biztosan jó lesz, legyen az akármi. Bár ami azt illeti – gondolta Lugan – az igazi zsákmányt ma már úgyis elejtette.
Ó, szóval a lóé nem. Neked akkor biztosan más a fétised. Mindannyian tudjuk, hogy mi, de ez nem válasz a kérdésre. Nem mintha választ vártam volna. Ugye érted?
Az mit tesz, akinek se fizetése se felesége? Ő mit remél? 1500 feletti olvasottságot? Aranyűrhajót? Időgépet, hogy vissza tudjon menni a középkorba? Egy jóképű ET-t?
Én a valóságot ábrázoltam, a pszichés okát annak a jelenségnek h valaki várja, és imádja a világvégét. A kérdésedre nem válaszolok. :D Jó kör, volt ez a beszélgetés. :D
Ha én találnám meg azt a földönkívülit, akkor nem árulnám el senkinek, mert tudom, hogy az emberek bántanák. Titokban tartanám és meggyőzném, hogy vigyen magával, de csak engem! Az emberiség pusztulását már onnan fentről nézném végig az új barátaimmal.
A középkorban ugyanúgy voltak károgó varjúk mint most. Az emberek azért imádják a világvégét, mert a vég, valaminek az újra kezdése is. Akinek rossz a fizetée, vagy kurva a felesége, ő kezdi el elemezni az univerzumot. :D
Ha egyszer idetévedne egy földönkívüli bagázs, az sok problémánkra megoldás lehetne. Gyorsan egységbe kovácsolná az emberiséget a közös ellenség. Minél tovább tartana a konfliktus, annál stabilabb lenne a jövőnk. Csak, kérdés, hogy túléljük-e... 😁 És jobb halál a faj számára, mint a kollektív öngyilkosság, amit most civilizációs problémának hívunk, mivel közösségként pusztulunk ki, nem méltatlanná vált fajként.
Ezt szakmailag tudom cáfolni, ugyanis a legjobb regényeknek, írásoknak is kell reklám, különben nem lehet sikeres. Ennek persze jelentős anyagi vonzata van. Részemről lezártam ezt a csevegést
A vacakoknak kell reklám, hogy egy-két ember odatévedjen. De ahogy beleolvas menekül. Korábban is olvastam gyengécske műveidet, csak most hogy feladtad a labdát az 1500 felett jó csak megjegyzéseddel, lecsaptam. Bármennyire erőlködsz, a saját csapdádba estél bele. Még az írásaid nézettségével sem voltál tisztában, van olyan ami elég régi, de még a 400 pontot sem érte el. Az itteni olvasók véleménye szerint középszerű, gyenge művek. De hogy biztosan így ítéljék meg, arról a megjegyzéseddel te gondoskodtál.
Lugan kiszállt a terepjáróból. Nem hajtott le a keskeny aszfaltút szélére, ne maradjon keréknyom. Ma éjjel nem jár erre senki, csak ők. Vadászni jöttek. Lugan tudta: innen csak egyikük megy el ma éjjel. A másikat meg talán napok múlva találják meg. Az a másik Retter lesz, akit eddig a barátjának hitt. Retter hívta erre a vadászatra. Amikor elhangzott az invitálás, nagyobb társaságban voltak, és Lugan valami ürüggyel nemet mondott. Később, már négyszemközt, mégis belement. – Mi lenne, ha az első lövésig fegyvert cserélnénk? – kérdezte Lugan. Már egy ösvényen ballagtak. Hodlfényes éjszaka volt, köröskörül az erdő neszezett. Retter régóta szerette volna kipróbálni Lugan duplacsövűjét. Hát most itt az alkalom! Retter ment elől. Luganban még mindig hullámzott a fájdalom. Egy hete tudta meg, hogy barátja és vadásztársa nem is annyira az ő, mint inkább a felesége barátja. Lugan kihallgatta Esther egy telefonbeszélgetését. Éppen Retterrel beszélték meg a randevút. Lugan titokban követte a feleségét egy belvárosi kis szállodába. Látta Esthert bemenni, aztán jött Retter, ő is beóvakodott. Másfél óra múlva ismét külön jöttek ki. Később Lugan és a recepciós között egy nagyobb bankjegy cserélt gazdát, és a férj megtudta: amazok már hónapok óta jártak a szállóba. Most a sötétben előtte ment Retter. Lugan egy félreeső helyen, bokrok között megállt, kibiztosította a fegyvert. Látta, amikor Retter még a kocsi mellett megtöltötte. Retter észrevette, hogy barátja nem követi, megfordult, kérdezte volna, mi van? A holfdényben Lugan látta az arcát. Nem várta meg a kérdést: – Tudok rólad és Estherről – csak ennyit mondott. Retter arca eltorzult, mozdult volna - talán felemeli fegyverét, vagy menekülni próbál? Lugan ezt már nem tudta meg. Habozás nélkül mellbe lőtte barátját. Retter lehanyatlott. Lugan kivárt, majd óvatosan közelebb ment. Zseblámpája fényében látta: Retter azonnal meghalt. Zsebkendőt vett elő, letörölte egykori barátja fegyveréről a nyomait és ledobta a halott mellé. Visszavette a sajátját, azt is alaposan megtörölte. A holttest ott marad a bokrok között. Lugan sietett vissza a kocsihoz. Hűvös volt, főleg amikor meztelenre vetkőzött. Amije volt, mint levette, még a zoknit, az alsónadrágot is. Pedig ezek mind vadonatújak voltak, titokban vásárolta két várossal odább, és csak ma este viselte őket. Egy műanyag zsákba tette a holmikat, aminek az aljára már korábban rakott egy követ. A táskában volt egy komplett másik vadászöltözet, a régi, amit sokan láttak már rajta. Majd beült az autóba és elhajtott az erdő széléről. Negyedóra múlva a folyó hídjára ért. Csak egy pillanatra állt le, bedobta a zsákot, elnyelte a víz. Aztán ment tovább a másik vadászterületre, ahol korábban bejelentette, hogy ma éjjel vadászni fog, egyedül. Ki tudhatná, hogy kis késéssel ért oda? Ha szerencséje lesz, még ejt is valami zsákmányt. Alibinek biztosan jó lesz, legyen az akármi. Bár ami azt illeti – gondolta Lugan – az igazi zsákmányt ma már úgyis elejtette.
Gondolom ez sem ismeretlen előtted. Rövid, de jó.
Viszont írt ő sci-fit is. https://bookline.hu/product/home.action?_v=Nemere_Istvan_10_db_Nemere_sci_fi_Vila&type=20&id=3723265
Igaz, hogy nem volt benne aranyűrhajó, mégis...
Ő így él és gondolkodik, reménykedik sok más értelemes emberrel egyetemben, hogy így is marad.
Álmoska5
És jobb halál a faj számára, mint a kollektív öngyilkosság, amit most civilizációs problémának hívunk, mivel közösségként pusztulunk ki, nem méltatlanná vált fajként.